Gondoltam tovább olvasom a megsárgult lapú könyvet. Bár az ismeretek, információk, amiket taglal a könyv időtállóak, de a téma tálalása néha megmosolyogtató. Nézzük miként definiálták a konyhát a tudományos megközelítésben:
www.bizbag.com |
"Általános használatban lévő konvencionális konyhákban a háziasszonyok egy-egy étel elkészítésénél kb. 50-100m hosszú utat tesznek meg azért, mert az egyes munkahelyek egymáshoz való kapcsolatára nemigen fordítottak gondot.
A járóvonalat különösen meghosszabbítják a konyha közepére helyezett asztalok, amelyek az egyes munkafázisok elvégzése során számtalan esetben kell megkerülni a tűzhely, munkaszekrény, kamra, vízvételi hely stb. elérése miatt. A konyhát lénygében üzemnek kell tekintenünk, amelyben a háziasszony éppen úgy végzi munkáját, ugyanúgy használja felszereléseit, segédeszközeit, mint bármely más üzemi dolgozó."
Azaz a konyhánkat tekintsük úgy, mintegy üzemet.
www.exploredowntown.com |
Így a mi kisebb-nagyobb konyhánkat is ajánlott annyira racionálisan megtervezni, mint egy gyártósort. Ha elvonatkoztatunk a kor követelményeinek megfelelő szóhasználattól, akkor el kell ismernünk, hogy a szerzőnek igaza van. Ha lehetőségünk nyílik az egyes funkciók helyének meghatározására, akkor érdemes átgondolni és úgy megtervezni az "üzemet", hogy ne kelljen sokat rohangálnunk. (Persze ilyenkor a minikonyhások mosolyognak, hogy mit nekem távolság.)
Egy szó mint száz álljon itt néhány kép a könyvből, hogy mit érdemes ma is végiggondolni. Mik a munkafázisok és melyik melyiket követi.
Forrás: Gádoros Lajos: A lakás berendezése és méretezése c. könyv |
Forrás: Gádoros Lajos: A lakás berendezése és méretezése c. könyv |
Persze tudom mindez elmélet. Mégis, ha van rá lehetőség érdemes végiggondolni, hogy mennyi utat kell megtennünk különböző elrendezéseknél. Szerintem ne csak az a cél vezessen bennünket, hogy mindennek legyen helye, hanem hogy mindennek jó helye legyen.
Konyhatervező K.P.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése